6. rész

Az idő múlásával a dolgok változnak. Csak úgy, mint az emberek, akik egyik pillanatban utáltak, másikban pedig, sajnálják amit veled tettek. Neked, meg fogalmad sincs róla, hogy akkor most mi a helyzet. Valahogy így érzek most én is
- Tiffany Clark

  - Ezeket bármikor elmondhattad volna. - simítottam végig a kezén. 

  - E-el cse-e-esztem a-aaz élete-em.. - bőgte szaggatottan. 

  - Erről szó sincs. Attól, még hogy Louissal nem jöttek össze dolgok, nem rontottál el semmit. 

  - De te is láttad, hogy mennyire dühös volt rám. 

  - Mert? Dühös volt az biztos. De, hogy rád-e... Azt nem lehet tudni.
  - Hogy érted? - nézett rám, kisírt nagy szemeivel. Lesz munkám. 

  - Tudod Louis...néha eléggé furcsa. Szeretem meg minden, de néha nagyon furcsa. És emlékszel még azokra a napokra, mikor először mutatott be neki minket Zayn. Akkor is, ha te nem, de rajtam valami nagyon sokkolta. Már próbáltam rátérni, de mindig terelte a szót. 

  - Ez azt jelenti, hogy...hogy valami baja lenne?
  - Nem tudom... Rég láttam. Ezt ilyen gyorsan nem tudom megállapítani.
  - Elegem van. - verte még mindig a fejét a párnába.
  - Asszem én elmegyek sétálni. Egyedül. Ki kell szellőztetnem a fejem. - sóhajtottam nagyot. Ennek csak a fele igaz. Sőt, ha úgy vesszük az egész. Mert hát elmegyek sétálni, ki kell szellőztetnem a fejem...Csak a 1D ház lesz a célom.
  - Rendben. Egyébként Nina találkozni akar veled.

  - Engedjetek be! - dörömböltem újra. Már vagy 5 perce itt állok, és mintha semmi sem történne.
  Ártottam valamit nekik? Most békültem ki velük.
  - Szia. - nyitotta ki ziláltan az ajtót Harry.
  - Hello. - néztem rá furán. Haja kócos, ruhája épphogy rajta van, és zilál. Asszem rosszkor jöttem. Bementem az ajtón, Louis nevét kiabálva, és megláttam egy gyönyörű lányt a lépcsőn. Ránéztem Göndörkére, aki észrevehetően kínosan érezte magát.
  - Ajj, Hazz nem fejeztem be a hajad festését. Sőt, még el se kezdtem. Vagyis. Huppsz. - nézett zavartan a lány.
  - Lou kérlek.
  - Harry te fested a hajad? - kérdeztem meg, elfojtott nevetéssel.
  - Ééén? Dehogyis. Soha. - arcom láttán, tudta, hogy én nyertem - jó, bevallom, igen, festem. A sötétebb jobban áll, nem? - kérdezte, mire akaratlanul is felnevettem.
  - De. Sokkal.
  Megkérdeztem merre találom Louist, mire felmutatott az emeletre. A házat jól megbámulva mentem fel a lépcsőn. Mindenhol a srácok képei, csoki barna falakon. Nagyon jól nézett ki. Mondjuk azt, hogy bárhova nézek meglátom a fiúk arcát, az picit egós. De mindig is ilyenek voltak, ilyenek is maradnak. Fölérve a lépcsőn találtam egy nagy képet Harry arcáról, amin egy felirat állt: ne menj balra, mert megbánod. Ez már rögtön felcsigázta az érdeklődésemet, és elindultam balra. Lehajtott fejjel vettem elő a telefonom, ami időközben rezegni kezdett. Már kihúztam volna a zsebemből, mikor beleütköztem valakibe.
  - Mit keresel itt? - kérdezte haragosan.
  - Per pillanat Louist. - válaszoltam a keresel szóra.
  - Mért vagy itt? Ki engedett be?
  - Harry. És bocs, de mihamarabb beszélnem kell Louisszal.
  - Mert?
  - Mi ez? Kihallgatás?
  - Az. - vágta rá rögtön. Kikerültem, de ő gyorsabb volt és elkapott.
  - Niall, ne! - kiabáltam, amire reflexből befogta a szám.
  - Csönd! Még a végén valaki meghallja. - mondta, és elcipelt egy szobáig.
  - Mit akarsz? - suttogtam, miközben kapálóztam, hogy tegyen le.
  - Majd meglátod. - ez az egy válasz van, amit szívből utálok. Sóhajtottam. Bevitt a saját szobájába, és letett az ágyra. - hallgatlak.
  - Tessék? - kérdeztem rá, semmit sem értve.
  - Mesélj. Mindenről tudni akarok.
  - Niall, tegnap szívből utáltál. Most meg azt akarod, hogy meséljek neked? Mit, Csipkerózsikát? - vettem fel a 'durci vagyok, te meg egy rohadék' stílusomat. Niallnak látszólag tetszett, mert felnevetett.
  - Még mindig utállak. - mondta pimasz mosollyal a szája szélén, mire én puffogtam - de szeretnék ezen változtatni.
  - Mire gondolsz?

Acacia szemszöge

  Úgy pofon vágnám magam! Szegény Louis megbántottam. Pedig csak két hete kezdtünk el járni, mikor táborban voltam, és ők is ott voltak. Tiffanynak erről nem mondtam semmit, mert a kapcsolatunkon - még akkor derült ki, hogy költözünk - nem segített volna. De így, hogy most konkrétan a szomszédságunkban laknak, nehéz dolgunk lesz. Neki is, meg nekem is. Most meg olyan rendes volt, hogy megnyugtatott. Nem ordította le a fejemet, mert hazudtam. Ez tőle szokatlan, egyben aranyos dolog volt.
  Fogtam magam, és új életet akartam kezdeni. Pasi nélkül. Nem érdekel, hogy még szeretem Louist, nekem egyedüllétre van szükségem.És egy kis átalakulásra. Felkaptam a táskám, a kocsikulcsommal együtt. Az elhatározásom az volt, hogy elmegyek egy fodrászhoz, csak mint rájöttem ez nem New York, hanem London. Nem ismerem az itteni fodrászokat. De felhívtam a régi fodrászom - próba szerencse - hátha tud valakit ajánlani.
  - Hallo, itt Ann Anderson, mesterfodrász.
  - Szia Ann, itt Cia. - mosolyogtam, amit szinte biztos, hogy érzékelt, még akkor is ha telefonon beszéltünk.
  - Jajj Acacia! De rég beszéltünk! Milyen London! Egyszer meghívhatnátok!
  - Szuper, és biztos fogsz itt járni.
  - Egyébként mért hívtál? - kérdezte, miközben hallani lehetett háttérzajként egy hajszárítót.
  - Csak azért, hogy ajánlj valakit itt Londonban.
  - Mi az csak nem új sérót akarsz?
  - Dehogynem. Rossz kislány akarok lenni.
  - Grrr - nevetett fel Ann - asszem tudok valakit. - bediktálta a címet, és letettük. Tény, hogy én és a fodrászom között egy baráti kapcsolat van. Ő az, aki másfél órán át, akár  levegővétel nélkül is beszélni, megállás nélkül. ( Jó, oké nem biztos, de lehet, hogy nem szokott levegőt venni. )
  Elindultam, és néhány kör után meg is találtam azt a fodrászszalont.


Hii everybody! :D Remélem tetszett a rész, és bocsi hogy ilyen rövid lett, de minél hamarabb túl akartam rajta esni :S Észrevehettétek, megújult a fejléc! Nem lett a legjobb, de remélem megfelel ;) Chatet is kiakartam rakni, csak az én színkeverésem valahogy túl neonzöld lett :D szóval megkértem barátnőmet csinálja meg, és lassacskán chatelni is tudni fogunk. A következő rész pedig várhatólag hétvégén, ha nem akkor legkésőbb jövőhét szerdáig érkezik. A részek gyakorisága valószínűleg heti lesz, de majd meglátjuk :D bye-bye everybody <3
                                                        xx Süsü