2. rész

  ...Mosolyogva visszafordult.
  - Ha szeretnéd. - mondta és kacsintott egyet.

                                                                     *********

  Átbeszéltük az éjszakát, olyan hajnali fél 5 körül járhatott az idő, mikor Acacia is megjött. Furán néztünk egymásra, mert egyikünk se értette mit csinál a másik. De szerintem, saját magunk se tudtuk mit csinálunk.
  - Ööö Zayn tudnál várni egy percet? - kérdeztem tőle, mire bólintott egyet, én meg kihasználtam az alkalmat, és behúztam a húgom a fürdőszobába.
  Két percig mind a ketten csöndben ültünk, aztán erőt gyűjtöttem, és megszólaltam.
  - Nem fogok kimenni innen. Elcsesztem. - közben idegesen rágtam a körmöm. - ráadásul én hívtam be. Elmentem a saját bulimról, és idejött én meg behívtam. - folytattam, és egy könnycsepp kigördült a szememből.
  - Lefeküdtem Freddel. - vallotta be ő is hősies tettét. Ha minden normális lenne, most minimum kettőt lekevertem volna neki, de nem tettem. Ehelyett megöleltem. Neki olyan Fred, mint nekem Eric. Nem tehetett mást. - Nem ölsz meg? - kérdezte vigyorogva.
  - Tehetnék mást? - nevettem fel én is. - Mindegy Zaynt el kell innen tüntetni. Most. - adtam ki a parancsot.
  - Rendben. De hogyan?
  - Fogalmam sincs.  sóhajtottam fel, és kinyitottam az ajtót. Mikor Zayn meglátott, csak széttártam a karom. Vette az adást.
  - Hát akkor én megyek is. Mondjuk nem tudom hol van a hotel, de megtalálom...
  - Hívjunk neked tax... - kezdtem volna bunkón, de Cia közbevágott.
  - Alhatsz nálunk is. Csak nekünk olyan 2 óra múlva indulni kéne. - mondta, mire nekem is leesett. A költöztetők! Francba.
  - Nem, nem akarok zavarni. Szóval..már megyek is. Sziasztok.
  - Hello - mondta drága húgom, miközben azzal jó nagy agyával odament Zaynhez és adott az arcára egy puszit. Zayn tőlem is valami ilyet várt, de csak szia+integetés páros lett belőle. Zayn erre csak szomorúan (?!) bólintott egyet, és kiment.
  - Hjajj. - sóhajtottam fel mikor már becsukta az ajtót.
  - Milyen buli? - nézett rám gyanakvóan Cia.
  - A repülőn elmondom. Addig is aludjunk. - válaszoltam fáradtan, és felvánszorogtam a lépcsőn. Mivel már így is pizsiben voltam, beállítottam az ébresztőt egy óra múlvára, és bedőltem az ágyba. Szó szerint.

                                                                           *******

  A telefonom helyett az ajtó dörömbölésére ébredtem fel. Acaica volt az, hogy kapcsoljam már ki az ébresztőm, mert ő is arra ébredt, és már vagy fél órája hallja, ahogy kukorékol a telefonom. És én nem ébredtem föl. Hm.
  Miután leállítottam az ébresztőt, gyorsan lezuhanyoztam, és felvettem egy topot, mellé egy rövid szárú farmerral. Aztán rájöttem, hogy Londonban nem biztos, ennyire jó lesz az idő, ezért rövid nacit, hosszú nacira cseréltem, és lementem reggelizni. Váratlanul megláttam az asztalon két pizzás dobozt.
  - Te pizzát rendeltél hajnali 8-kor?
  - Ja. Nincs itthon kaja. Tehettem volna mást?
  - Nem. - mondtam, és leültem, aztán elkezdtem megenni a giga pizzámat. Mindig is a legnagyobb adagot kértem, és ezt mindenki tudja jól, hogy én akár nálam nagyobb pizzát is megeszek. Csak ne legyen rajta ananász. Azt utálom. Bah.
  Miután mindketten megettük az utolsó morzsát is, siettünk ki, mert a megbeszélt taxi jött értünk. Utoljára elbúcsúztunk a háztól, és elindultunk a reptérre. Ha jól tudom a ház sorsa az lesz, hogy kiadják. Hah, anyuéknak nem elég az a pénz ami most van nekik. Még több kell. Végülis....


                                                                        ******

  - Tiffany, keljél fel mindjárt leszállunk. Hallod? - rázta a fejem a húgom. Mikor kinyitottam a szemem láttam, hogy mosolyog. Visszamosolyogta rá, és káromkodtam egy picit mert elaludtam a nyakam. De jó.
  - Tippeld meg hány medencénk lesz. - mondta Cia izgatottan mikor már a taxiban voltunk.
  - Minimum kettő. Plusz a jacuzzi.
  - Ez kevés.
  - Egy átlag embernek viszont maga az álom. - nevettem fel kínosan. - És te nem vagy átlag ember.
  - Hééé ezt ne kend rám! Te se vagy egy átlag ember! - akadt ki. Sajnos választ már nem adhattam, mert a taxis leállt egy hatalmas ház előtt. Gyorsan rendeztük a számlát, hogy rápillanthassunk a HÁZRA. Csupa nagybetűvel.

  - Nem is tudtam, hogy Londonnál van tenger. - mondtam tátott szájjal.
  - Ez nem is tenger. Ez egy rohadt nagy medence. - tény és való, a húgom imádja a medencéket. De azt nem feltételeztem volna, hogy eldobja a bőröndjeit, aztán nekifut, és ruhával ugrik egy bombát. Hát az a szó, hogy normális, - be kell valljam - rám sem mindig igaz. Mint például most amikor követtem az örült húgom példáját. Simán dobtam egy fejest a medencébe. Na de hogyha már két kamasz együtt a medencébe, az bizony nem csak két percig tart. Már olyan 3 órája szórakozhattunk, mikor csöngettek. Vagyis nem hallottuk, de láttuk, hogy egy srác ott áll. Nevetve kimásztunk, és boldogan tapasztaltuk, hogy az összes ruhánkat facsarni lehet. Elküldtem a kapuba Acaciát, mert nekem még az kis szemfestékem is elfolyt ami volt. Azon gondolkodtam, hogy bekéne mennem, de azt szerettem volna, ha Acaciával együtt látjuk meg először.
  Nem tudtam, hol maradhat ennyi ideig, ezért előre mentem megnézni, mikor azt vettem észre, hogy a ,,a titokzatos pasi nem más mint Ő.

Sziasztoook! :) Remélem elnyerte a tetszésetek a rész, pedig nagyon nem jött az ihlet. Pipálni és komizni ér!!;))  Köszönjük a múltkori pipákat nagyon jól estek<33 Mondjuk még nem nézték meg olyan sokan a blogot, de legalább olvassák:] Na nem rizsálok tovább.:D 

Puszi:* xx