- Honnan tudjam?
- Nem te vetted el? Rajtad volt, nem?
Igen, ő a tesóm Acaica. A szüleink miatt el kell költöznünk Londonba tanulni. Cserébe ők fizetik a lakbért. Aha persze. Azt megígértük, hogy Londonba megyünk. Tanulni fogunk-e az már más tészta...
Még be sem mutatkoztam. Tiffany Clark vagyok, 20 éves. Szüleim diplomaták, jó ha láttam őket hónaponta. Most meg azt akarják, hogy még véletlenül se találkozzunk, költözzünk el.
- Tiffany! Figyelsz te rám? Vagy megint az a hülye naplódat írod mi? Mér nem tudsz foglalkozni a húgoddal egy percet? - Hah, ezzel én nem fogom letölteni az életem hátralévő részét. Az kéne még nekem. Majd beszerzek egy gazdag pasit akivel elköltözhetek. Félreértés ne tessék nem vagyok ribanc. Ez csak egy ötlet volt.
- Nem láttam a pólódat. Szóval békén hagyhatsz. - egyáltalán nem vagyok az a veszekedős típus. Nem is olyan rossz a kapcsolatunk hugival, csak néha vannak rossz pillanataink. Ez van.
- Segíts megkeresniiii. Lééciii. - "ha már most nyávog, később csak rosszabb lesz" alapon felkeltem a babzsákfotelemből.
- És mi lenne ha nem ordítanál?
- Miért ha suttogok meghallod? - kérdezte az ajtójában állva, miközben szemüvegén keresztül bámult rám.
- Jó rendben. De nincs messze a szobám. És az nem az én szemüvegem?
- Nem. a tied a szemétben van. Nem emlékszel? Ráültél és eltört.
- Ja télleg. Egyébként a mosásban van a pólód. - kacsintottam egyet és kimentem a szobából. Ma lesz a búcsúztató bulim. A barátaim tartják. Legalább valakinek számítok valamit.
Egy kevés kutakodás után megtaláltam a számomra megfelelő ruhát. Mivel Acacia nem tud a dologról, észrevétlenül kéne eltűnnöm. Az meg nem megy másképp, mint hogy kimásszak az ablakon. Hadművelet indul!
Sziasztook.!:) Ezt a blogot ketten írjuk én (Süsü) és Mazsi. Sajnálom, hogy most ilyen rövid lett a rész, de így sikerült. Majd máskor hosszabb lesz.:) A részek valószínűleg hetente fognak érkezni - hétvége körül - mert mint jól tudjátok suli van. Amire tanulni kell. A következő részig sziasztok:) xxx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése